2010. szeptember 24., péntek

Elmúlt a nyár

Elmúlt a nyár és a hét elejétől már az ősz első napjait éljük. Olyan gyorsan telt az idő, hogy a sok tennivaló között igencsak megfeledkeztem a naplómba való jegyezgetésről. Pedig téma lett volna bőven. Hiszen azóta cseréltünk kormányt is. És az új kormányfő azt mondta egyik beszédében, hogy a porig rombolt országot csak úgy lehet újjá építeni, ha mindenki a maga területén megteszi a tőle telhetőt. És valószínűleg neki van igaza!

Hát a nejemmel mi ehhez tartottuk magunkat és a nyár folyamán felújítottuk a házunkat. De hogyan? Ilyen nehéz gazdasági helyzetben? -kérdezhetné valaki. Igen, mert az elmúlt tíz év alatt azokat a pénzeket félre raktuk, amin mehettünk volna nyaralni, mint azelőtt.

És nem is kellett mást tenni, mint ez idő alatt lemondani a nyaralásról. Ugyanis mi időben beláttuk, hogy választanunk kell. Mivel romlik a ház állaga, és azt maximum tíz éven belül fel kell újítani, ezért vagy nyaralunk minden évben tovább, vagy összerakjuk azokat a pénzeket és amikor együtt van a szükséges összeg, akkor újjá építjük az országot. Pardon, a házunkat.

De azt hiszem nem is kellett volna helyesbítenem, hiszen kettőnknek a saját házunk egy egész országot jelent. Azt is mondhatnám, hogy ha az ország minden lakója ennyit megtenne, akkor hazánk rövid idő alatt felvirágozna.
És az országnak se kellene mást tenni ehhez, mint elhagyni minden olyan kiadást, ami nem feltétlen szükséges és azokat a pénzeket mindig szigorúan berakni az ország vászontarisznyájába. Aztán amikor együtt van egy jelentős összeg, azt szigorúan csak arra kellene használni, hogy az ország épüljön, ne pedig egy szűk réteg egyfolytában nyaralni járjon rajta.

Mert amíg mi spóroltunk, addig ők nyaraltak. Vitték a pénzt borítékban, nokiás dobozban és még ki tudja hogyan. A ház meg leromlott. Akarom mondani az ország. És ahhoz, hogy újjá lehessen építeni, most kezdődik a tíz év.

A különbség csak annyi, hogy amíg mi a nejemmel előre láttuk, felértük ésszel, hogy hamar eljön a felújítás ideje, ezért előre takarékoskodtunk. Sajnos addig országos színten nem ez történt. Csupán osztogatás-fosztogatás és felelősség áthárítás. De reméljük az országnyomorító korszaknak mindörökre vége már.